A hagyományos ninjutsuban a shurikent elsődlegesen hajítófegyvernek tekintik. Ezzel az a gond, hogy a shuriken akkor se fogja megállítani a lendületben lévő támadót, ha eltalálja – a shuriken túl könnyű és túl rövid a pengéje ahhoz, hogy eldobva stophatása legyen. A modern ninjutsuban ezért inkább boxerként, illetve blokkolásra, ütésre, fogásbontásra, rögzítésre egyaránt alkalmas, négy pengéjű szúró-vágó eszközként használjuk a shurikent, mert így valóban jelentősen növeli a technikák hatékonyságát.

Videó egy shuriken edzésről

A hagyományos ninjutsu inkább a színpadias látványelemekre összpontosít, ezért előnyben részesítik a szépen dizájnolt shurikeneket. Ezek valóban jól néznek ki, de egy éles küzdelemben nem sok hasznát veszi az ember.

chosakushu-shuriken-book

Ninja könyv shurikenekkel a 20. század elejéről

A shuriken eredete

A shuriken eredetileg egyébként szamuráj fegyver. Csak azután került be a ninjutsuba, hogy a popkultúrában elterjedt a shurikeneket halálos pontossággal hajigáló, gépfegyverkezű ninja figurája. Az ősi ninjutsuban egyébként nem shurikent, hanem tűket dobáltak – ami a kínai shaolin szerzetesek egyik kedvelt mutatványa.

Tűdobás

De találkoztam olyan japán ninja nagymesterrel, aki szerint a ninják mérgezett tűket fújtak a szájukból, és így végeztek ellenfeleikkel. Szerencsére nem mutatta be, mert alapvetően szimpatikus bácsi volt. Mindenesetre nagy kérdés, hogy a tű (akár fújva, akár dobva) mekkora kárt tud tenni bárkiben – a mérgezett tűvel pedig már Csipkerózsika is megjárta.

A modern ninjutsuban ezért marokfegyverként használjuk a shurikent, ami a kezdőknek tanított hat alapfegyver egyike.

Ha még többet akarsz megtudni a shurikenről, olvasd el a Napi Maflás blogon a cikkünket, és gyere le az edzéseinkre.